A hazautazás se volt kisebb kaland, mint a napokig való tekerés. Elsőként Mestreből vonatoztunk Triesztbe, majd onnan tekertünk egy rövidet az olasz-szlovén határ mentén lévő Lazzarettoba, ahol az utolsó napi kempingünk volt. Innen pedig másnap tekertünk egy bő 10 kilométert a szlovén Koper tengerparti városába, ahonnan az Istria járat indult Pestre. (Ezzel jöttünk induláskor is,Bővebben: “8-9-10. nap – "Bejöttünk, me’ kint vótunk!"”
Kategória tár:Uncategorized
7. nap – Mestre, Velence
Két estét maradtunk az eredeti tervekhez mérten Mestreben. Első nap szereztünk csavart az OBI-ból 😀 Ki tudja bírja-e az utat hazáig a GYORSKÖTÖZŐ. Így volt a biztos. Probléma elhárítva. Felmértük a terepet a mestrei vasútnál a Triesztig tartó vonatozás kapcsán. Automata segítségével egész könnyen tudtunk jegyet venni. Iszonyatos meleg volt. A vasúttól nem messze egyBővebben: “7. nap – Mestre, Velence”
6. nap – Szenvedés Mestreig (Velence)
A következő napon a cél mindenképpen Mestre volt. Ott is egy Eco Garden nevű külvárosi tanya, ami szállást is ad napi 10 euroért. Az előző napi nem tervezett útvonalmódosítás miatt, nem csak a hőséggel és a fáradtsággal kellett megküzdeni, hanem a plusz kilométerekkel. Más utakon nem lehet eljutni Velencébe a lagunas és csatornákkal szabdalt tájon.Bővebben: “6. nap – Szenvedés Mestreig (Velence)”
5. nap – Szenvedés Olaszországban
A harmadik tekerési napot kb. délután 1-kor tudtuk megkezdeni. Az előző napi őrült 127 km-es dimbi-dombi után laza sík következett. Viszont bedurrant az idő 30 fok fölé. Kb. 3 települést tudtunk csak bedarálni. Ennünk kellett. De 3 körül az éttermek pihiznek. Egy nyamvadt pizzát nem tudtunk enni. Maradt a jó öreg multi. McDonald’s. Igazából márBővebben: “5. nap – Szenvedés Olaszországban”
4. nap eseményeiről a vonaton
Jó régen nem írtam, semmi időnk nem volt. Rohanni kellett minden nap. Amiről már nem írtam azok a Ljubljana utáni napok. Kezdem a Ljubljana – Aurisina szakasszal. Ez egy brutálisan hosszú, emelkedős, szerpentines út. Ljubljana után elég jó terepen mentünk. Kerülgettük a hegyeket és nagyon szép tájon tekertünk.Aztán jöttek a megkerülhetetlen emelkedők, hatalmas szerpentines részek.Bővebben: “4. nap eseményeiről a vonaton”
3. nap – Irány Ljubljana
Szép tájon haladtunk, végig a Száva völgyében. Jó időnk volt, jól haladtunk.Nem volt szálkai emelkedő. Aztán kb. 25km-re a céltól veszélyesen közelített az eső. Siettünk, de megálltunk egy városban és Sparnál parkoltunk egy bő órát. Majd beöltöztünk susogós mackónak: Decathlon reklám voltunk 😀Végül sehol sem áztunk komolyabban.Azt hittem már soha nem érünk Ljubljanába. Már aBővebben: “3. nap – Irány Ljubljana”
2. nap – A kulcs
Tegnap délután összekapartuk magunkat és túráztunk egyet a celjei várhoz. A felvezető út brutális. 10% feletti emelkedők. Izzadtunk, mint a kutyák. Többször megálltunk pihenni. Az egyik ilyen kanyarban el kezdett szemerkélni az eső. Még jól is esett. Majd el kezdett zuhogni. Még az is. Aztán ahogy a levegő is hűlni kezdett már annyira nem voltBővebben: “2. nap – A kulcs”
2. nap – Már a sátorban alszunk
8 óra vonatozás, szinte nulla alvás. Hajnalban megérkeztünk a kihalt, de annál szebb Celjébe.Mászkáltunk az üres utcákon, végül a folyó partján ettük a maradék kaját, reggel 5-kor 🙂 Hangulatos volt.Majd áttekertünk a fél városon a kempinghez. Kedves angolul tudó személyzettel volt dolgunk. Úgyhogy roppant magas szintű angol tudásommal pikk-pakk megbeszéltük a lényeget. Sátort belőttük aBővebben: “2. nap – Már a sátorban alszunk”
1-2. nap, éjjel – Ülünk a vonaton, pedig aludni kéne
Instagram: voroscsepel(https://www.instagram.com/voroscsepel) Itt is követhető lesz az út.
1. nap – Pest – Celje
Vártunk két órát a Keletiben a nemzetközi járatra. És így időben fel tudtuk pakolni a bringákat. A vonat már indult, amikor a csomagokkal a két vagonnal arrébb lévő helyünkre indultunk. A folyosón egy rakás angol vagy amerikai fiatal. “Sorry, sorry, thanks, thanks!!!” Vicc. Es ezt 4x 😀 Lényeg, hogy a helyünkön vagyunk, bringák lezárva. BárBővebben: “1. nap – Pest – Celje”
Adria 2018 