Jó régen nem írtam, semmi időnk nem volt. Rohanni kellett minden nap. Amiről már nem írtam azok a Ljubljana utáni napok. Kezdem a Ljubljana – Aurisina szakasszal. Ez egy brutálisan hosszú, emelkedős, szerpentines út. Ljubljana után elég jó terepen mentünk. Kerülgettük a hegyeket és nagyon szép tájon tekertünk.Aztán jöttek a megkerülhetetlen emelkedők, hatalmas szerpentines részek.Bővebben: “4. nap eseményeiről a vonaton”
Címketár:Szlovénia
3. nap – Irány Ljubljana
Szép tájon haladtunk, végig a Száva völgyében. Jó időnk volt, jól haladtunk.Nem volt szálkai emelkedő. Aztán kb. 25km-re a céltól veszélyesen közelített az eső. Siettünk, de megálltunk egy városban és Sparnál parkoltunk egy bő órát. Majd beöltöztünk susogós mackónak: Decathlon reklám voltunk 😀Végül sehol sem áztunk komolyabban.Azt hittem már soha nem érünk Ljubljanába. Már aBővebben: “3. nap – Irány Ljubljana”
2. nap – A kulcs
Tegnap délután összekapartuk magunkat és túráztunk egyet a celjei várhoz. A felvezető út brutális. 10% feletti emelkedők. Izzadtunk, mint a kutyák. Többször megálltunk pihenni. Az egyik ilyen kanyarban el kezdett szemerkélni az eső. Még jól is esett. Majd el kezdett zuhogni. Még az is. Aztán ahogy a levegő is hűlni kezdett már annyira nem voltBővebben: “2. nap – A kulcs”
2. nap – Már a sátorban alszunk
8 óra vonatozás, szinte nulla alvás. Hajnalban megérkeztünk a kihalt, de annál szebb Celjébe.Mászkáltunk az üres utcákon, végül a folyó partján ettük a maradék kaját, reggel 5-kor 🙂 Hangulatos volt.Majd áttekertünk a fél városon a kempinghez. Kedves angolul tudó személyzettel volt dolgunk. Úgyhogy roppant magas szintű angol tudásommal pikk-pakk megbeszéltük a lényeget. Sátort belőttük aBővebben: “2. nap – Már a sátorban alszunk”
Adria 2018 