3. nap – Irány Ljubljana

Szép tájon haladtunk, végig a Száva völgyében. Jó időnk volt, jól haladtunk.
Nem volt szálkai emelkedő. Aztán kb. 25km-re a céltól veszélyesen közelített az eső. Siettünk, de megálltunk egy városban és Sparnál parkoltunk egy bő órát. Majd beöltöztünk susogós mackónak: Decathlon reklám voltunk 😀
Végül sehol sem áztunk komolyabban.
Azt hittem már soha nem érünk Ljubljanába. Már a külvárosi települések is nagyon sok időt vettek. Azt hittem már rajzolok egy Ljubljana táblát. Végül meglett. Bár volt nálam toll, de jobb, hogy ben kellett rajzolni 😉 Ljubljana baromi nagy. Főleg 100km után. Egy órát tekertünk a szállásig a városhatártól. Nándi végig nézte a navigációt. Én már tekerni is alig bírtam. A szállásról már hívtak, hogy jövünk-e. Megjöttünk, büdösek voltunk. Szépen elkommunikáltunk angolul a kis hölggyel. Bringák elzárva. Boltok zárva. Esszük a maradék kajákat és van konzerv 😀
De nem kellett sátrat állítani a sötétben, ágyban alszunk és reggel se kell a sátrat pakolni és szárítani.

Jóccakát 😉

2. nap – A kulcs

Tegnap délután összekapartuk magunkat és túráztunk egyet a celjei várhoz. A felvezető út brutális. 10% feletti emelkedők. Izzadtunk, mint a kutyák. Többször megálltunk pihenni. Az egyik ilyen kanyarban el kezdett szemerkélni az eső. Még jól is esett. Majd el kezdett zuhogni. Még az is. Aztán ahogy a levegő is hűlni kezdett már annyira nem volt kellemes 😀 Gyorsan elment. Gatyáig eláztunk.

A várba bementünk, nézelődtünk és szárítkoztunk. Az egyik várfalnál a pólóinkat is kiterítettük – egy elzártabb rész volt, nem látta senki Közép-Kelet Európa két legszebb felsőtestét. Nándi is legyezgette, lobogtatta a mezét. Majd egyszer csak egy kérdést tett fel kissé ilyedten és meglepetten:”Mi repült le?”
Kiderült, hogy a bringazár kulcsa, ami csak a kulccsal vagy flexxel “nyitható”. Alig volt rajtunk kisebb pánik, bár próbáltunk a megoldásra koncentrálni. Egy ideig teljes tanácstalansággal, ugyanis egy teljesen lehetetlen helyre eshetett a kulcs. Esély a megtalálására vagy csak az odajutásra is szinte nulla. A jegyárus kiscsaj se tudott mit segíteni, mondta nyugodtan keressük.
Felújítási munka van a várban. Szlovén munkástól próbáltam angolul flexet kérni, hogy levágjuk a bringaról a zárat. Hát nem lett flex 😀
Imádkoztam. Valami csodát, mert így megindulni se tudunk a túrára, ha a bringa a celjei vár korlátjához van zárva 😀 Ja most már röhögők, akkor nem 😀
Amíg én flexet próbáltam angolul kunyizni egy rohadt magas középkori várban, addig Nándi tett egy próbát, hátha lejut a gazos, sziklás helyre, ahová a kulcs esett. És megtalálta 😀 😀 Kész 😀 Somogyi kolléga gondoskodott a túra izgalmas részéről 😀 A nagy örömre ettem egy dupla csokis málnás Magnumot 😉

Egyébként szép a vár és jó volt szarrá ázni 😀

Istené a dicsősség mindenért 😉

Zárásként a vár vendégkönyvébe tettem egy bejegyzést: “Vivat Hunyadi! From Hungary” 😉

A kulcs előtt

A kulcs után
Vivat Hunyadi!

2. nap – Már a sátorban alszunk

8 óra vonatozás, szinte nulla alvás. Hajnalban megérkeztünk a kihalt, de annál szebb Celjébe.
Mászkáltunk az üres utcákon, végül a folyó partján ettük a maradék kaját, reggel 5-kor 🙂 Hangulatos volt.
Majd áttekertünk a fél városon a kempinghez.

Kedves angolul tudó személyzettel volt dolgunk. Úgyhogy roppant magas szintű angol tudásommal pikk-pakk megbeszéltük a lényeget. Sátort belőttük a kert egyik részébe. Zuhanyzás. Baromi jól esett.

Most meg alvás helyett is nyomkodom a mobilt 😉

Na jóccakát!

1. nap – Pest – Celje

Vártunk két órát a Keletiben a nemzetközi járatra. És így időben fel tudtuk pakolni a bringákat. A vonat már indult, amikor a csomagokkal a két vagonnal arrébb lévő helyünkre indultunk. A folyosón egy rakás angol vagy amerikai fiatal. “Sorry, sorry, thanks, thanks!!!” Vicc. Es ezt 4x 😀

Lényeg, hogy a helyünkön vagyunk, bringák lezárva. Bár a bringatárolós rész egy vicc szintén.

8 óra utazás és hajnali 4:23kor leszállás Celjén. Jóccakát 😉

Őrségi felkészülés

Beindult a nyaralás és ma volt egy kis időm tekerni. Így elindultam Szentgotthárd felé. Majd onnan Farkasfa és Szalafő felé jöttem haza. Elég dimbes-dombos a táj. Alföldi gyerekként kemény. Ez a 48km is bőven elég volt, de jól esett. Jó lenne még a héten többször is menni.

 Szentgotthárd
Kifelé Farkasfáról

Stravan a mai track:
https://www.strava.com/activities/1706802590/shareable_images/map_based?hl=en-US&v=1531763907

Utolsó hét

Már csak egy hét és indul a túra. Bringák rendben, vonatjegyek megvannak és az utasbiztosítások is.
Több helyen kempingben leszünk és nem kell előre helyet foglalni, csak szólni pár nappal korábban, hogy megyünk és számítsanak ránk. A velencei Camping Fusinaban még ez se szükséges.
Sokáig egyáltalán nem tekertem, így van mit bepótolni. A múlt héten gyorsan összehoztam 220 km-et. Hétfőn Baja-Szeged. Másnap pedig vissza.
A héten nyaralok, úgyhogy külön zajlik a felkészülés nekem és Nándinak.
Az Őrségben vagyunk és az országútit elhoztam magammal. Így, ha lesz lehetőség, akkor jókat tudok tekerni. Nem csak szép a terep, de jól fel is készít.

Mélykút-Öregmajornál a szarráázás után boldogan
Visszafelé Szegedről az öttömösi buszmegállóban
Őriszentpéteren. Jól vizsgázott a Peruzzi bringatároló.

Előzetes nyomvonalak

A jelenlegi álláspont szerinti útvonaltervünk:
Maximum 10-11 nap az oda-vissza útra.

1. nap feljutás Pestre vagy Székesfehérvárra, ahol nemzetközi vonatra szállva -esti járat – eljutunk Celjére.
A menetrend szerint a túra 2. nap hajnalán, fél 5 körül érünk a Cilleiek fészkébe. Ezt a napot itt is töltjük. Pihenés, felkészülés, vár – és városlátogatás.
3. nap tekerés Celjéről Ljubljanába. Elvileg egy laza 80 km. Több útvonalon is végig lehet menni. Keressük a legideálisabbat, ami egyben a legkevésbé tartalmaz kiugró emelkedőket. A megérkezés függvényében elfoglaljuk a kempinget és talán még várost is tudunk látogatni.
4. nap Ljubljanából egyenesen becélozzuk Velencét. Az odavezető utat nagyjából felezzük és kb. 140 km-re Velencétől, egy Aurisina nevű aprócska településén szállunk meg, egy agriturismo jellegű, nagyon olcsó kempingben.
Az 5. napon egy erős 140-sel reményeink szerint bevesszük Velencét és valahol a szárazföldi régióban elfoglaljuk a kempinget.

A 6. napot teljesen a süllyedőben lévő város meglátogatására szánjuk.

7. nap talán elbarangolunk Padovába? Vagy már jövünk is vissza vonattal Triesztbe, ahol eltöltünk még legalább egy teljes napot? Vagy lehet mégis tekerünk ide is vissza?
Lényeg, hogy maximum a 10. nap tájékán már hazaérkeznék Pestre egy Koperből induló nemzetközi járattal.

Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el