Hidak
Utunk során sokféle tájon tekertünk. És ilyenkor van nagy előnye a bringának, mert sokkal jobban része a tájnak az ember, mintha csak egy suhanó autóból nézi.
Szlovéniában, a hegyek mellett a folyók és a rajtuk lévő hidak is érdekesek és szépek.
Sajnos Ljubljanában arra nem volt időnk, hogy a híres – legalábbis a turisztikai kiadványokban nyomatják – sárkányos hidat megnézzük és lefényképezzük. Pedig ez még bőven illett volna a sorba.
Mivel Ljubljana felé a Száva-völgyében haladtunk szinte végig, így egy-két hídon át-át mentünk. Persze nem mindegyik érdemel szót, de volt néhány nagyon szép és egyedi.
Az egyik ilyen híd nem sokkal Celje után, egy Laško nevű kisvárosban volt. Lakossága kb. 13 ezer a wikipédia szerint. És nem másból élnek, mint a sörgyártásból, ami a Laško pivo. Én, mint világszerte híres sörivő iszonyat örültem ennek 😀 Viszont elmondom a sörkedvelőknek, hogy pont a sörgyár utcáján keresztül mentünk ki a városból. Az üzem egyik nagy kapuja nyitva volt, amin úgy dölt ki a tömény sörszag – gondolom főként a komlót érezhettük -, mintha a sörfőző kazánok között mentünk volna végig. Érdekes volt, többen biztos nagyon élvezték volna az illathatásokat 🙂
De térjünk vissza a hidakhoz, mert nem a sörökről terveztem regélni 😀
Szóval Laškonál is át kellett menni egy hídon, ami nem annyira nagy, de van egy érdekes kis kiugró része, amit azért építettek, hogy jobban lehessen érezni, hogy a folyó fölött vagyunk. Nagyon szép a kilátás egyébként is a környékre. Rálátni a Laško pivo gyárra is 🙂 Amennyire tudtam ezt láthatóvá tettem az alábbi videóban.
Egyébként most, hogy rákerestem külön google maps-en erre a laško-i hídra, beadott még két másik hidat is a városban, amik nem kevésbé érdekesek, csak arra nem jártunk 🙂
Az egyik.
A másik.
Aztán utunk során még legalább kétszer mentünk át úgy a Száván, hogy érdekes hidat láttunk.
Most, hogy keresgélek, rájöttem translate segítségével, hogy a híd szlovénul: most 🙂
És így most már nem is annyira fura, hogy Zidani most volt az egyik település neve. Ez egy forgalmas vasúti csomópont Szlovéniában a dombok között, a Savinja és a Száva találkozásánál. Utánaolvasva kiderült, hogy már Kr.e. 20-ban volt itt híd a Száva felett már a rómaiak idején.
Mi a legkisebb hídon tekertünk át. Egyszerre csak egy irányba van forgalom. Sokat nem kellett várni. Lámpa se volt a forgalom irányítására, csak kultúra szükséges hozzá és működik. Persze itt is volt, aki bepofátlankodott a hídra, nem adva helyet a nagyobb autónak.
Nem messze a Zidani hídtól újra átkeltünk egy hídon, ami már a Száván ment át. Ez még a Monarchia idején készült fémvázas, de fapallókkal épített híd. Csak gyalogos és biciklis forgalom engedélyezett rajta. Nagyon szép a kilátás. Itt található: link.
A legismertebb híd a városban pedig, a Rialto, amiről egy képet se csináltam és csak a mellette lévő utcán mentünk el. Akkora tömeg volt, hogy semmi kedvünk nem volt a dög melegben ott nyomulni a sok túrista között.
Aztán hazajövet is volt két híd. Az egyik a Duna felett, a másik meg az Aldinál a kishíd, ahol álltunk 5 percet, mert gondolom előttünk épp tolatás zajlott és nem tudtunk rögtön befutni a megállóba. Mondtuk is, nem vagyunk rossz helyen. Mindketten közel lakunk innen, majdnem jobb, mint az állomás 🙂
Adria 2018 